1932-ben szüle­ttem Budapesten, Dózsa György megégetésének évfordulóján. Őseimhez hasonlóan katonai pályára készültem, így hát 1942-ben szüleim beírattak kadétiskolába. A második világháború alatt serdülőként láttam a könyörtelen bombázásokat, a nyilas rémuralmat, és átéltem a menekülés borzalmait. Németországból hazatérve a Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumban és később a Műegyetemen tanultam tovább. Az 1956-os forra­dalomban fegyvert fogtam a diktatúra ellen. A várható megtorlás elől Nyugatra menekültem, és végül Kanadában leltem otthonra. Mérnökként dolgoztam, felvettek a mérnöki kamarába; több helyen, még a Sarkvidéken is vezettem munkálatokat. Hét év múlva a Világbank szolgálatában Ázsiába kerültem.

A szerződése lejártával kezdődött életem legizgalmasabb húsz éve, amelyet Afrikában töltöttem. A legnevesebb kanadai tervező irodának vezettem a nemzetközi részlegét, ezután az Egészségügyi Világszervezethez kerültem tanácsadónak, majd egyetemi tanárként zártam nemzetközi pályafutásomat. Visszatérve Kanadába egy neves főiskolán tanítottam, ahonnan 1994-ben, tanszékvezetőként mentem nyugdíjba.

Feleségem, Ilona, nem csak a a múzsám és írói pályám Hanem amenedzsere is.
Szabadidőmben már korábban is írtam regényeket, cikkeket és színdarabokat, angolul és ma­gyarul egyaránt. Magyarországon, A bardán kapcsolat című tudományos-fantasztikus regényemet 2000-ben Zsol­dos-díjra jelölték. A tudományos munkáimon kívül eddig mintegy harminc önálló regényem jelent meg, mind angolul az Egyesült Államokban, Indiában és Ausztráliában, és magyarul is.
2011-ben végleg hazatelepültem, azóta Budapesten élek.